Néhányan közülünk megilletődnek, ha meglátják Emma Roberts-t az utcán, azonban Robertsnek is megvannak a maga pillanatai. Amikor a Scream Queens színésznője elment egy könyvesboltba, ahol Ariel Levy író tartott dedikálást, odament az írónőhöz: "Megkérdeztem tőle, hogy később tudna-e beszélni velünk és ő igent mondott és ez nagyon kedves volt tőle. Istenem, imádom őt!"

Ha még nem találtad ki, Roberts szereti a könyveket és az írókat. (Amikor Levy könyvét olvasta kihagyta a barátaival való találkozást, hogy befejezhesse.) Ezért barátnőjével, Karah Preissal elindította a Belletristet, ami egy könyvklub, és bárki csatlakozhat hozzá. Beszéltünk Robertsszel a könyvek iránti szeretetéről, és arról, hogy exklúzív interjút készített Joan Didion legendás szerzővel.

Miért akartál könyvklubot indítani és honnan származik a név?
Az egyik legjobb barátnőm, Karah Preiss. 8 vagy 9 évvel ezelőtt találkoztunk, elkezdtünk együtt lógni és elkezdtünk a könyvekről beszélgetni, könyveket ajánlgatni egymásnak- különösen számomra, többet olvasott, mint én. Minden könyv, amit javasolt, az új kedvencemmé vált.
Sok különböző néven gondolkodtunk, kb. 10-en, de mindet különböző okok miatt vetettük el. Belletrist, egy régi, régi szó, aminek sok értelme lehet. Csak imádtuk ahogy hangzik, nőies, de ugyanakkor sosem hallottam másutt.

Az első könyv Joan Didion: South and West című műve.
A legfontosabb számunkra, hogy mindig olyan könyveket válasszunk, amiket szeretünk és azt gondoljuk, hogy az emberek olvasni akarnak. Természetesen ezeket a könyveket meg akarjuk venni. De választáskor mind a könyv és a szerző szeretetének helyén kell lennie. Új szerzőkkel is foglalkozunk majd, mert olyan sok ember ír csodálatos könyveket. Tehát olyan embereket is fókuszba helyezünk, akik inspirálnak minket és híresek, mint Joan Didion, és olyanokat is, akik még soha nem írtak könyvet.

Gyönyörű esszét írtál Joan Didionról a honlapra, exklúzív részletekkel. Hogy jött ez?
Megkaptuk a visszajelzést, hogy beleegyezett az interjúba és szó szerint felugrottam a levegőbe, majd megcsókoltam az utat. Utána természetesen jött a pánik, hogy mit fogok tőle kérdezni. Még viccelődtem is, hogy most már nem is akarom, mert túlságosan megijedtem. Végül Karahval átnéztük a könyvet és feltettük a kérdéseket, majd átküldtük Joannak és kb. egy hétig vártuk a válaszát.
Nagyon hálásak voltunk, hogy beleegyezett, mert nem igazán adott másnak interjút ezzel a könyvvel kapcsolatban. Joan annyira titokzatos, soha nem tudja igazán, mit fog csinálni.

Joannal folytatott beszélgetésed során beszéltél saját gondolataidról, félelmeidről az írással kapcsolatban? Gondolsz magadra, mint író?
Joan Didion valójában azt mondta, hogy vannak gyerekek, akiknek nem tud segíteni, de ezek a gyerekek megszállottan írnak a jegyzetfüzetükbe. És én voltam az a gyerek. Folyamatosan írok és szeretem is, legyen az esszé vagy novella. Szeretem a Slouching Toward Betlehem-et és a The White Album by Joan Didion -t. És akkor ott vannak még Chloe Caldwell esszéi is. Érdekes lenne, de meg akarok róla bizonyosodni, hogy azt is mondom az írással, amit mondani akarok. Színésznőként nehéz közzétenni dolgokat anélkül, hogy az emberek azt gondolnák, hogy önéletrajzi könyvről van szó.

A könyvek megteremtenek egy másik világot. Ez az, amit a színészek is csinálnak munkájuk során.
Oh, határozottan. Mindig kiválasztok egy könyvbéli karaktert az éppen aktuális szerepemre. Kb. 3 vagy 5 könyvet veszek alapul, miközben a karaktert játszom. Amikor az Amerikai Horror Storyt csináltam, rengeteg Stephen Kinget olvastam.

Szóval hogy működik a Belletrist? Minden hónapban lesz egy új könyv?
Minden hónapban azt szeretnénk, ha meglepetés lenne, hogy mi lesz a könyv. Néha lesz videó, vagy interjú vagy valami más. Valódi beszélgetésekre is szükségünk van, így lehetőség nyílik arra, hogy találkozzanak velünk a tagjaink és érdekes környezetben beszélgessünk a könyvről. Minden hónapban szeretnénk az izgalmat fenntartani.

Mi a te 'desert island' könyved?
Joan Didion: Slouching Towards Betlehem. John Wayne és Joan Baez történetei a kedvenceim. Amikor egy új városban dolgozom és magányos vagyok, akkor olvasom ezeket a fürdőkádban.

Melyik az a könyv, amit a legtöbb idődbe került elolvasni?
Valószínüleg a Breakfast at Tiffany's. Sokkal komolyabb, mint a film és sötét, elbűvölő. Imádom.